Szörp és epe

Beszélgettem most régi barátommal (na jó csak chat, de én dolgozok, ő meg folyton családozik, így erősen csökkent élő találkozós lehetőségeink száma), An.-val. Talán ő aki legjobban ismer személyesen, mert már "azelőtt" is sokat voltunk együtt, főként táncolni. És persze tánc közben sok mindent megtudsz a másik emberről, talán többet is mint csak beszélgetések során.

De a lényeg. Kérdezgetett, hogy én mikor akarok végre már megtelepedni, házasság gyerek... És őszintén válaszoltam, nem tudom:

most inkább ne elemezzük :) én sem tudom. szerintem nem ő az igazi, de mi van ha nincs "igazibb"? jobb lenne két lábbal a földön állni mint "tűnő álmokat kergetni", de nem tudom egyik út mellett sem letenni a garast, úgyhogy most tépelődés van egy ideje

Ezt válaszolta (talán nem haragszik meg):

Oké, ezt értem. Bocs, ha belemásztam... Ilyenek mindenkinek megfordulnak a fejében, vagyis sokaknak. Nem tudni, van-e igazibb. Csak ha találkoztok. De arra meg nem építhetsz házasságot, hogy "átmenetileg", te annál rendesebb vagy. Lehet ám együtt élni sokakkal remekül, és aztán már a megszokás miatt se változtatnál, bármily lehangoló is. Mert az hűség is erény ugye. Én tudok, olyat, akivel jobban hasonlítunk, de együtt élni szörnyű lett volna, hát maradtam a beváltnál. Néha gáz, hogy menniyre mások vagyunk, de szeretjük egymást.

Ritkán mondom ezt, vagy talán még soha nem mondtam, gondoltam ilyet korábban, de teljesen tanácstalan vagyok, gőzöm sincs, hogy mit lehetne csinálni, és mit kéne csinálna, és mi lenne a helyes út, és mik a következmények ha ez - ha az.

Vettem új laptopot 3 hete, ilyet:

Toshiba A300-20N és igen, pont az edigital-nál. Már pont le akartam cserélni a tetű lassú régi gépet, és náluk meg volt (vagy mostanában van is) 0%-os hitel (= a részletek befizetése után pont annyit költöttél, mint a kiírt ár), és amúgy se tünt nagyon drágának, szóval belevágtam.

Hát eddig nem bántam meg, mondjuk az is igaz, hogy mivel elég szépen futnak rajta a nem annyira régi játékok (Doom3, Civ4, Titan Quest), most széjjel játszom magam, nem sok egyéb idő jut kreatív dolgokra (na jó kipróbáltam a fényképszerkesztést is rajta, és az is elég gyors, szóval kiterjeszkedek arra is nemsokára... amint megunom a játszást).

Szóval a gép tök jó. Mondjuk ahogy a képen is látszik szép fényes ("glossy") nemcsak a kijelző, hanem az alsó része is, és a billentyűk. Ettől a gombokbank kicsit csúszós hatása van, ami igen kellemes (nagyon jó rajta gépelni), cserébe hetente tisztogatni kell, hogy ne legyen hót mocsok (pedig esküszöm, hogy jó kocka módjára mindig megmosom a kezem gépezés előtt... most már néha közben is.)

Vettem hozzá táskát is ugyanott, ilyet:

A régi feketével túl bizniszes volt a kinézetem.. igaz, ezzel megy úgy nézek ki, mint egy bölcsész (legalábbis azt mondták).

Ami jó a táskában, hogy kicsiit tágítható (gumis), ezért belefér a msotani kis fényképezőm is, illetve remélem hogy később a nagyobb gép is (to be buyed) egy egyszerűbb obival, de ezt még meglátjuk (elvileg elég nagy).

Raktam a gépre win7-et, egyelőre tetszik (bár nekem a vistával se volt bajom, gép kell alá, ez tény). Gyors, szép, segíti a munkámat.

Na tessék, alighogy elhatároztam, hogy eltöltök 1 hónapot alkohol fogyasztása nélkül, nyomban meghívtak 3 házibuliba és két egész hétvégés ivós partira. Nem tudom, hogy fogom kimagyarázni a tonikomat.

Furcsa dolog ez a vérrel.

Mióta olyan helyen dolgozok, ahol vérrel foglalkozunk, kicsit visszafogottabban nézek rá. Az első, amit megtanultam itt, hogy vér = BIOLÓGIAI VESZÉLY. A vérrel nem lehet játszani, pláne ha mások vére. Kicsit komolyabban veszem ezt, mindig van nálam ragtapasz meg pzs, meg jobban figyelek pusztán a vér látványára is. Tegnap is, amikor az egyik csajnak elkezdett vérezni az orra, már nyújtottam is a papírzsepit. Amikor meg néztem múlt héten véres-horrot, egyből arra gondoltam, a fröcsögő vér láttan, hogy "Ezt rohadt gyorsan le kéne mosnia".

Igazából hogy ezt mostanában így csinálom a tegnapi fogorvos után realizálódott bennem. Ahogy végigkínozta az arcomat, egy kis vércsöpp  ráesett az ingemre. Nem volt túl nagy, kicsit bevizeztem, és már nem is látszott. De olyan gondolkodás nálkül mentem haza inget cserélni, lévén ez nem pörköltszaft, hanem vér. Régebben egyáltalán nem zavart, ha kicsit feltörte a lábamat a cipő, és zokni szívta fel, de szerintem most már nem bírnám ki.

És ebben még az is benne van, hogy kevésbé leszek roszul, ha vért látok, egyszerűen jobban tudom, hogy vigyázni kell vele.

Rövidesen itt az ezévi Pride felvonulás, és a blogoszfére felizzik az üzenetektől, meg a facebook-os falamon is egyre több az ezzel kapcsolatos link, vélemény. Olvasom ezt a cikket is a Kettős mércén.

Ami a köztéri részét illeti, csak annyit mondanék, hogy nem értem minek kell hisztizni annyit: vonuljanak szegények oda és akkor és úgy, ahogy akarnak (a törvényes keretek között). Annál több csinos lány marad meg nekem. Ami érveket leírnék itt, azt már sokan elmondták helyettem, a végső véleményem úgyis az, hogy az ellenzők nem elvi (érvelős) alapon támadják a felvonulást, hanem szimplán csak balhézni akarnak, dühösnek lenni és jól megverni valakit, illetve mindenkit, aki más mint ők. Nekik sincs egy rendes hobbijuk, ahelyett, hogy horgászni mennének.

Ami a másik részét is illeti, ezt kommenteltem be a Kettős mércén:

Mostanában sokat gondolkoztam ezen a dolgon, márminthogy melegség léte.
Matematikai oldalról foglalkozok az evolúcióval (genetikus programozás, evolúciós algoritmusok etc.), és nekem nagyon úgy tünik, hogy nemhogy deviancia a homoszexualitás, hanem egyenesen következménye az evolúció mechanizmusának.

Látva a genetikus algoritmusok keresési módszerét, azt hiszem, hogy a nem többségihez hasonló szexualitással rendelkező emberek az evolúció próbálgatásai a keresési tér egy más részén.

Másrészről van egy kulturális vonulata is, mára már biztosnak tűnik, hogy van kulturális evolúció is, hasonló mechanizmusokkal, de lényegesen gyorsabb ütemmel (gondolok itt például a mém elméletre, ami egész jól leírja pl. a divatokat). Azt hiszem, hogy a homokosok az átlagosnál érzékenyebben reagálnak a kulturális változásokra, ezáltal segítve kulturális térben történő keresés hatékonyságát. Egyszerűen ők több mindent kipróbálnak, innen jön a teljesítmény növekedés.

Sőt a fenti kettő elméletet kombinálva talán az is igaz, hogy azért stagnál a homoszexuálisok aránya a társadalomban, mert ez az arány (mennyi lehet? 1-2%) ami a kulturális evolúciót legjobban támogatja (a keresés természeténél fogva beáll erre a szintre) a biológia. Bár lehet, hogy ez csak egy jó hipotézis (a biológiai evolúció támogatja a kulturálist), de azt is gondolom, hogy a biológiai evolúció mechanizmusából következik a kulturális evolúció megléte.

Szombaton haladva a kor(omm)al eskövőn voltam Vazulnál, és kedves mostmár nejénél (mivel most láttam először, és szépen ki volt öltözve, szerintem nem fogom megismerni majd utcán, de mindegy).

Vazul a közelmúltban megtért, egy protestáns szektába lépett be, de ők elég normálisak, nem politizálnak, cserébe komolyan veszik az előírásokat (házassag előtt nincs szex és társaik), semmi radikális. Egyébként szerintem ők azok: Golgota Budapest, csak félig meddig figyeltem, amikor mesélt róla.

A lényeg, hogy kicsit féltem a szertartástól, az emlékeimben az ilyen templomi eskövők vég nélküli felállás-leülésből álltak, miközben elöl a misebortól "mámoros" pap összetéveszti a neveket, az ajtó előtt meg már toporog a következő pár+násznép.

Na itt nem ilyen volt.

A szertartás (Vazul külön kérte, hogy inkább erre menjünk, és mivel neki így volt fontos nem is cselekedtünk másképpen), az óbudai metodista imaházban volt. Megérkeztünk, már az épület is egészen barátságos kialakítású, belülről meg a templomi rész is világos, kényelmes székek, semmi csicsa. Ami meglepett (én legalábbis ilyenről még nem hallottam/nem láttam), hogy a templomi résztől egy nagy ablakkal elválasztva oldalt volt egy másik terem, ami babázós-mamázós résznek volt kialakítva. Vagyis egy játékos, szőnyeges rész, ahova a kisgyerekes anyák beülhetnek, úgy hogy részt vehetnek a szertartáson, de a kisgyerek egyrészről nem zavarja a többieket, másrészről elfoglalhatja magát a játékokkal, harmadrészt a mama is jól érezheti magát. Ez egy nagyon tetszetős ötlet, gondolom ez az egyik oka, hogy sok fiatal szeret inkább ilyen közösségbe járni. A templomi rész másik oldalán szintén egy nagy ablakkal/ajtóval leválasztva egy kis közösségi tér volt, ahol a szertartás után pogácsáztunk egyet.

A szertartás is szimpatikus volt. Volt két gitáros srác, meg egy hegedűs lány, ők elején és végén zsoltárokat énekeltek, és közben is halkan zenéltek, nagyon kulturált volt. Az érdemi rész 30 percig tartott, ebben a zenén túl benne volt a szokásos eskütétel, gyertyagyújtogatás, meggyűrűzés, csók és a lelkipásztor (remélem eltaláltam, hogy ők így mondják) beszéde. Ez utóbbi sem volt eltúlozva, max 15 percet beszélt, hogy én sem néztem az órámat közben bizonyítja, hogy nem unalmasan. A végén és az elején volt egy-egy összetett mondatos ima, és csak a végén állított minket pár percig, azt is inkább az ifjú párnak tisztelgésül. A rövidsége ellenére is kellően ünnepélyes volt az egész, "volt a levegőben valami".

Mindösszesen én nagyon kellemesen csalódtam, és kifejezetten jól éreztem magam (már a körülményekhez képest).

Jó. Majdnem jó. Nem jó.

Sok sikert kivánok Editnek és Mazsinak!

Vasárnap este az Örsön láttam, hogy pont terhelésesen tesztelik az új metrót (rengeteg nagy zsákkal), külön móka a felügyelő fickó, éppen pihen:

Nézek ki a metró ablakon, és próbálok fényképezni telóval. Megszólal mellettem egy idősebb arc: "Ez az új metró?" "Igen" "És mikor veszik meg" "Én úgy tudom, hogy már megvették, azért próbálgatják" Erre cinkosan rámvigyorog, hogy: "Tudod honnan vették? A mi pénzünkből lopták el.". Köpni-nyelni nem tudtam, szerencsére végállomás volt, és gyorsan leszálltam.

Én örülök, hogy lesznek új metrószerelvények, és szerintem nem lopás, ha közpénzből vesznek valamit, ami jó az embereknek. Ránézésre azt is bevállalom, hogy a korkülönbség ellenére már többet adóztam, mint a másik fickó egész életében, inkább az én pénzemről van szó, mint az övéről. 

Mire jó ez a rosszindulat? Mindig mellbevág az ilyen.

• Ülök buszon, nyomogatom a telefonom, egyszercsak leszólít egy srác egy üveg Schlossgolddal a kezében: "Én is ilyen telefont akarok venni, van benne rádió?" Még sosem próbáltam... "Aha persze." Mi vagyok én, tudakozó? Remélem nem ismerkedni akart.
• A Duna fölött gyakoroltak a repülők 20-ára. A hang késlekedése alapján 400-500 km/h-ra saccolok. Képzelem mit érezhettek a háborúban akiket éppen bombáztak, mire a hangot meghallod, már lőnek rád. És ez még propelleres, a másikat nem is hallod.
• Volt kollégáknál ebéd céges menzán. "Nem jössz fel egy kávéra? Beengedlek a kártyámmal." "Őőőő, inkább kérnék egy látogató kártyát. Biztonság ugye.." "Áááá, nem kell..." "Ok, nekem mindegy, én már nem dolgozok itt."
• Bookline-os rendelést átvenném, csak 15 percig keresték a nevem kezdőbetüjét, pedig szerintem nem sok ember rendelt három könyvet, hogy mindhármat Csíkszentmihályi írta. De lehet, hogy megzavartam valamit mert a két csaj eléggé dekoncentrált volt.
• Visszaérek irodába, kollégák jönnek szembe: "Gyere velünk fagyit enni." "Jó csak lecsippantom magam, hogy már visszaértem és dolgozok."
• Cég utcájába visszaérve már messziről hallatszik a vijjogás, tűzriadó van, még jó hogy elmentünk fagyit enni, nem kell úgy ülni a gép előtt, hogy a fülemet szétviszi.
• A tűzriadó örömére 10 másodpercre kinyomták az áramot, az összes fejlesztői gép elszállt. Még jó hogy most kivételesen nem csesződött el az enyém (mint eddig 3x, az operátor srác már rutinosan hozza nekem a boot cd-t). És csak a reggeli 10 perc melóm maradt benne, meg az esti programmegbeszélés az msn-en.
• A szomszéd boxból tisztán hallatszik fűlhallgatón kersztúl, hogy druszám Ghymes-t hallgat. Lehet, hogy nekem is át kéne térnem a goa-ról, mert interferál.

Eredetileg nem akartam quotokat belinkelni, de ez túl igaz:

ez a gyerek ez nem viccel: most értettem meg miről szól a diablo
ez a gyerek ez nem viccel: a párkapcsolatokról
ez a gyerek ez nem viccel: elindulsz lefelé, elején még élvezed, hogy az apró problémákat milyen könnyen megölöd
ez a gyerek ez nem viccel: aztán egyre keményebb problémák jönnek, és egyre többet kell innod
ez a gyerek ez nem viccel: néha egy pillanatra mintha visszateleportálnál az elejére, amikor még minden jó volt és feltöltődsz, de utána folytatódik egymás gyilkolása
ez a gyerek ez nem viccel: és a végén odaérsz a lányhoz, kitéped a lélekkövet és széttöröd hellforge-on
ez a gyerek ez nem viccel: aztán jön a második rész
human: az NPC-ek meg csak nézik

Hát eredetileg azt terveztem, hogy ma este egy kung-fu filmet nézek meg, és ez volt kéznél pont.

Csalódtam.

Majdnem annyira gagyi, mint annó az old school kung-fu-s filmek, de cserébe le van öntve egy kis Karate Kid + Disney kombóval, borzasztó.

Hogy mondjak valami jót is: Jet Li jó. Jó még a Jade Warlord is. Oszt ennyi, csá.

Ha két hasonló tematikájú filmhez hasonlítanám, akkor a Crouching Tiger, Hidden Dragonhoz képest nincs személyisége a szereplőknek, és a sztori is egy nagy nulla. A Hero-hoz képest meg vizuálisan nincs sehol, sajnos nem mertek kitörni a hétköznapi csihi puhi árnyékból. (Ok, lehet hogy a kínaiak jobban értenek a saját hangulatukat árasztó filmekhez.)

Ami ezen kívül van, az egy megfáradt Jackie Chan (a részeges mester szerepe legalább egy kicsit jól áll neki, na nem mintha megerőltetné magát benne), és egy szirupos gyerekfilm. Oké, legalább annyit sikerült elérni, hogy a végén ne "SPOILER" csókólózannak. Legalább ennyi.

Egyébként a film címének mi az isten köze van a film témájához?

A vége felé azért volt egy rész, amin sikerült felnevetnem, íme:

Ebben a jelentben az látható, hogy Jason megkapja a mágikus Jáda Orrtúrót, és éppen vívódik hogy használja-e (nyugodtak lehetünk, fogja).

Ah, rosszul vagyok. Volt a szekrényemben egy tonik, amit kb 2 hónapja vettem és most itt állt bontottan. Most úgy gondoltam, hogy eljött az ideje neki is. Beleittam, és éreztem egy egész halvány mellékízt. Inkább nem folytattam, de most kifejezetten fáj a hasam. Szenvedek.

Most találtam ezt a tanítós videót, hogyan lehet gyorsabban olvasni (a megértést nem biztos, hogy segíti).

Érdekes ez a cikk: 10 dolog amit nem értünk az emberekben.

Szerintem:

1. Elpirulás.
2. Nevetés.
3. Fanszörzet.
4. Kamaszok.
5. Álmok.
6. Önzetlenség.
7. Művészet.
8. Babona.
9. Csókolózás.
10. Orrtúrás.

Én sem értem.

Kezdteben vala a Wanted képregény Mark Millar-től. Elolvastam, és tényleg jó.

Az alapsztori a következő: ebben a világban is voltak szuperhősök és szupergonoszok, csak egyszer a szupergonoszok megunták, hogy mindig szétrugják a seggüket, és összefogtak. Halomra ölték a szuperjókat (vagy némelyknek csak szimplán kitörölték az emlékezetét), és átvették a világ irányítását. Ennek első lépéseként minden emléket eltöröltek a szuperhősökről (ezzel kizárva a lázadás minden formáját), és ők maguk is eltüntek a világról, a háttérből irányítják a bűnözést, a gazdaságot és minden mást is. Ha viszont véletlenül valamelyiknek kedve szottyan egyet lövöldözni, pár nőt megerőszakolni, akkor egy külön szervezet foglalkozik az esetek eltussolásával. A köznapi ember nem tudhat a szuperképességekről.

A sztori ebben a világban egy kis senkiről szól, aki váratlanul meg tudja, hogy az egyik szupergonosz gyereke. Némi kiképzés után részt vesz egy kis szupergonosz bandaháborúban, ami után a szupergonoszok egyik vezetője lesz.

Mivel tetszett a képregény, idejét láttam, hogy a filmet is megnézzem.

Két szereplő miatt voltak pozitív várakozásaim: Morgan Freeman (egyre gyakrabban játszik gonosz háttér irányítót) és Angelina Jolie (hátha ebben a filmben is vetkőzik) (igen, vetkőzik).

Inkább negatív várakozásom volt, mert "valaki mesélte", meg hát képregény feldolgozás.

Hát csalódtam minden téren. Egyrészről a sztorit kb 80%-ban megváltoztatták. Másrészről jó a film.

Az eredeti sztoriból annyi maradt, hogy egy tök átlagos emberkének egyszercsak megmondják, hogy egy nagyon szuperképességű gyilkos fia, ezután meg van egy brutális kiképzés, nem konvencionális módszerekkel.

Szupergonoszok helyett viszont gyilkosok vannak, szuperképességek helyet szimpla adrenalin pumpa, és rengeteg ellőt lőszer. A harcok maradtak látványosak (sőőőt), de gonosz célok helyett a hit hatalma áll. És itt is van egy nagy csavar a film legvégén, bár az is nagyon máshogy, mint a képregényben.

Újranézhetővé teszi a filmet: a kiképzés jelenetei, a látványos harcok, Danny Elfman zenéje, és az amikor már tudod mi a végén a csavar, és újra meg akarod nézni, hogy tényleg már az elején is látszott-e ez.

Miután szombaton hiába vittem volna randira egy lányt az Öreg Óra Kávézóba (legújabb kedvenc helyem) a Ferenc téren, csak ekkor volt zárva az egész hétvégén. Ma hiába vittem egy másik lányt (A.-t persze, kivel mással fordulhatna ez elő) fagyizni a Daubner-ba: csak hétfőn van zárva, annyira mérges lettem, hogy bementem egy pitét venni a Kolosy téri sütödébe, ahol 5 percig győzködtem az eladót, hogy van almás ott előtte, tagadta, úgyhogy végülis meggyessel jöttem vissza.

Most ennek örömére lenyeltem egy meggymagot.

Szerintem a héten inkább otthon maradok, és nem találkozok senkivel már.

Megérett bennem az elhatározás, lesz külön fotós blogom is. Ez azt is jelenti, hogy itt nem lesz több fénykép és fotós téma.

Azért 1 évvel ezelőtt még úgy voltam vele, hogy lesz egy személyes mindenféle blogom, meg egy szakmai. A személyest úgy csinálom meg, hogy nem is terjesztem ismerősök között, hogy kicsit szabadabban írhassak. A szakmai témája adott, minden más személyesbe. Aztán leválasztottam a kajás dolgokat egy külön blogba, amit így lehet mutatni ismerősöknek (legfőképp anyámnak, hogy lám-lám nem halok éhen), és most külön mennek a fényképesekek. Most már annyi jó képem van, az ismerősök meg nem hiszik el, hogy nem rakom fel őket sehova.

Az se rossz, hogy ezzel együtt valamivel még több időt fogok gép előtt tölteni, tovább növelve ezzel az on-line létem mélységét.

Úúúú, ez jó:

www.secondhandsongs.com/

Már párszor gondolkoztam, hogy körbe kéne nézni feldolgozások után, van amelyik rohadt jól sikerült. Asszem ezzel az adatbázissal duplán jól elfoglalom magam a következő időkben.

Hát most boldog vagyok. Addig beszéltek a kormány adócsökkentési terveiről, hogy nem is figyeltem rá olyan szinten, de most végre elérkezett hozzám is. Az ehavi fizum már a megnövekedett összegű. És ez tök jól esett, amikr tegnap felfedeztem.

Mondjuk amit nem tudok, hogy a több fizu az miben segít a gazdaságon (talán a több fogyasztással?).

UPDATE: na egyeztettem hozzáértő kollégával, és szerinte ez az egész éves visszamenőleg... szóval kisebb lesz következő hónapban, még mindig szép, de nem ennyire. Lehet, hogy mégse lesz évvégére toronyórám.