Na volt egy kis időm filmet nézni a hétvégén, úgyhogy bepörgettem 3 tavalyi Marel filmet. Hát korántsem sikerültek azonos színvonalura. Kezdjük a legbénábbal.
Spiderman 3, ja. Mostanában Pókember nem tartozik éppen a kedvenc karakterem közé elsősorban a Brand New Day (hogy lehet egy érdekes helyzetet így elcseszni), de fokozatosan rá kell jönnöm hogy amúgy sem bírom annyira.
Ettől is függetlenül a film nem igazán jó, sőt. A szériából is e a legbénább darab. Nagyon hosszú, és rengeteg felesleges és béna lelkizés van benne.
A filmbeli sztoriból adódóan egyértelmű, hogy itt MJ a nagy szerelem és nem Gwen (nekem speciál Kirsten Dunst jobban be is jön, mint Bryce Dallas Howard), akkor minek lelkizett ennyire? Az is szánalmas volt, hogy amikor Peter "begonoszodott" a szimbióta miatt akkor átment emo-sba, és azt hitte, hogy ez jön be a csajoknak. Bizonyos értelemben örülök, hogy megpróbáltak egy kis karakter mélységet adni a Sandman-nek, de miért? A képregényben legalább bevállalják, hogy egy kis piti bűnöző, itt meg érzelmi hős válik belőle, pláne a film végére. Harry Osborn is elég egysíkú lett, meg kicsit egyszerű is. Ja és a nyertő kérdés: msot akkor MJ sikeres a Broadway-en vagy nem?
Hogy mondjak pozitívat is: csomó szuperhős harc, team-up (Sandman+Venom vs Spiderman+Green Goblin II). Marha jó a simbióta megvalósítása is.
A második helyezett a Punisher: War Zone nálam (de ebben az esetben a Spiderman 3 nem harmadik helyezett hanem kb 10.). Frank Castle egyre inkább az egyik kedvenc karakteremmé válik, ezért mondjuk sokat tett a jelenleg is tartó MAX-os sorozat. Nagyjából a film is erre a történetre épít, legalábbis Frank megformálása.
A sztori nem nagy, Frank jön, aztán lő, lő, lő, szomorúan néz, majd lő, lő és végül lő. A képregényben sincs sokkal több ennél, bár ott Frank ritkábban lelkizik, sokkal céltudatosabban indul neki gyilkolni. Viszont így minden szempontból nagyon jól visszaadja a képregény hangulatát, egyébként a képi világban is. Jó az is, hogy a Megtorló nem teljesen szuperhős, néha el is találják és az fáj neki. Bár az a rész nem hiányzott volna ide, amikor egy ceruzával rakja helyre a törött orrát... ez egy gázos rész.
Ha egy kicsit komplexebb lett volna a sztori, pl.: sem a zsaruk sem Jigsaw nem annyira sablonos akkor kijött volna első helyre is.
Így viszont az Iron Man lett az. Bár mostanában szegényke a Marvel gonosz jófiúja lett (Civil War, WWH) de mostanában kicsit visszavett az arcából és kezd megint normális, kisebb arcúvá válni.
Összeségében a karakter lényegét nagyon jól ragadták meg a filmben, bár kihagyták mind az alkoholizmusát, mind a "mindenkinél mindent jobban tudok" hozzáállását. Maradt a playboy gépész image, ez viszont nagyon jól áll Robert Downey Jr.-nak. A többi szereplő is igen jó (Gwyneth Paltrow egyenesen zseniális, mint Ms. Potts, bár a képregényben már összejöttek azóta).
Külön jópofák a kis csemegék: SHIELD, Jim Rhodes "Majd később" Warmachine, háztartási robot Jarvis, és persze a végén Ultimate Nick Fury (Alakul film róla is remélem. Apró mellkévágány, amikor az egyik Ultimates-ben Nick Fury arról beszélt, hogy őt ki játszaná filmben, Samuel L. Jackson-t mondta, és na ki játsza itt?).
A szokásos "hogyan lesz szuperhős a mezei karakter" jeleneteket is jól adták elő, gondolok az elején a fegyver tesztre, meg később az Iron Man ruha első tesztjeire.
Minden szempontból egy többször nézhető film.