HTML

Címkék

blog (17) budapest (19) buli (12) cég (7) egyetem (14) élet (39) érzés (16) étel (16) fénykép (18) film (15) flash (55) hdr (6) internet (33) ital (5) játék (13) köztér (35) ötlet (20) szabad (6) tipp (11) tudomány (9) vásárlás (12) zene (40)

Ilyen is van

Firefox 3 Pidgin

Zene nélkül...

Szörp és epe

Ez egy énblog. Ne keress benne értelmet, rendszert vagy bármilyen struktúrát. Néha hőbörgök, néha apró-cseprő megjegyzéseket teszek, néha ötletelek. Ez a blog olyan mint a mindennapok. Néha édes, mint a szörp, néha keserű, mint az epe.

Liftben merre nézni szabad

2008.08.29. 11:29 szörp epe

Furcsa dolog a liftezés, főleg ha több ember is összeszorul egyszerre, de még nem annyi, hogy tolongás legyen.

Amikor most jöttem fel lifttel az irodába a kb 12 személyes liftbe (névleges férőhelyek száma) 6-an voltunk. Nem voltak köztünk ismerősök, így senki nem beszélt, ellenben mindenki kerülte egymás tekintetét. Az világos, hogy ez azért van, mert már benne voltunk egymás személyes zónájában, és ilyenkor a szemkontkatus már többet jelentne, ez viszont ennyi ismerettséggel (most látom először, azért köszönök, mert ezt itt így szokás) még azért nem kéne. Úgyhogy mindenki próbált máshova nézni, sajnos nem mindenkinek jutott liftpanel nézhetőség, például az én is hátat fordítottam neki. Mert az ugye mégiscsak nagy illetlenség, hogy a többieknek hátat fordítsak, így arccal a többiek felé (ennek előnye, hogy így a falnak neki lehet egy kicsit támaszkodni). Egy-egy lopott pillantás belefér, de azért a másikat bámulni nem kéne, egyrészről más is zavarba jön tőle, másrészről én is szégyenlős vagyok hozzá. Fölfelé nézhetek, csak az meg felengzős, belelátnak az orromba, marad a lefelé nézés. Újság vagy könyv nincs nálam, a telefonom legmélyen, nem lehet nyomkodni, körmömet nem kezdem el nézegetni, nem játszok feleslegesen a kezemmel. Szóval marad a diszkrét lefelé nézés. Ez azonban egy másik problémát hoz elő. Velem szemben egy lány áll, kábé arányosan 10 cmmel alacsonyabb nálam, tehát ha lefelé nézek, akkor pont a mellét bámulom. Hát őőő ez sem igazán jó, bár szép melle van, de azért mégse kéne, ennél kulturáltabbak vagyunk. Megpróbálok még lejebb nézni, majdnem mintha arra készülnék, hogy mellkason fejeljem. Na jó, hál istennek a másodikon kiszált, úgyhogy nem lett komoly gond.

Ezért lépcsőzök inkább, egészségesebb is, meg nem hoz folyton ismerkedős helyzetbe. Plussz lehet, hogy trenirozni kéne azt az arcot magamon, hogy nézek valakit, de mégse bámulósan, meg nem is szemezősen (ez lesz az igazán nehéz). Valószínűleg valami tanár arcot kell ehhez elsajátítani, jól jönne a tanításkor is. Majd otthon gyakorlok a tükör elött. Úgyis az utcán is folyton mások arcát nézem, ott is hasznos lenne.

Szólj hozzá!

Címkék: élet

A bejegyzés trackback címe:

https://szorpepe.blog.hu/api/trackback/id/tr6639182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása