Nem vagyok oda a profi sportért enyhén szólva sem. Valahogy gyökeresen elválik bennem az, amikor az ember hobbiból, a szabadidejében sportol, esetleg versenyekre is jár, attól, hogy ugyanezt főműsoridőben csinálja. A profi sportot kár is "emberi teljesítmény határai" meg hasonló hablatyokkal aposztrofálni, hiszen pont olyan a dolog, mintha az ember cirkuszba lenne, egy színházi elődást nézne, vagy éppen moziban ülne. Sóbiznisz (szórakoztatóipar) és semmi más.
És hogy mennyire ipar is ez valójában, onnan is látszik, hogy doppingolnak. Konkrétan mindenki doppingol. (Azért ha valami a Der Spiegelben jelenik meg, az már eléggé igaz.) (Sőt, New York Times) (Itt van magyarul is, nekem most konkrétan nem jött le.) Persze ahogy a fickó is mondja, nem arról van szó, hogy ezek az emberek ne dolgoznának meg a sikerekért, csak éppen használnak rásegítőket bőséggel. Mert nekik ez olyan, mint a színészeknek a smink. A műsor része.
Komolyan, még ha nem is igaz, és ez a mexikói fickó, Angel Heredia hazudik, ki hiszi el, hogy nem szednek semmit?
Ezt az olimpiát sem fogom nézni.
