Na ma reggelre is megvolt a tapasztalat. Mi rosszabb, mint szétcsapni egy üvegpoharat kómás fejjel a konyhapadlón? Ugyanez, csak mézzel kombinálva.
Nem elég, hogy millió darabra esett szét a pohár (hál istennek ezt pont nem szerettem, cseppnyi öröm az üröm vagy miben), hanem egy kiadós méztócsa is keletkezett (még jó, hogy a mézes üveget sikerült elkapni, és csak a tetejéből loccsant ki 2 deci kb). Na ebből igen funny volt kihalászni a darabkákat, illetve utána a felmosás is akciódús volt. Tanúlság: szivaccsal a méz is összeszedhető.
Ami rossz: most már tényleg ki kell takarítani itthon ma. Viszlát szép tavaszi nap.
