1.
Megyek be A.-hoz locsolkodni (egyetlen nem családi idén, öregszem, a távolságok meg csak nőnek), kezemben ásványvizes üveg. A huga elkerekedett és némiképp rémült tekintettel néz rám, majd megkérdi: "Ügye nem pálinka?".
2.
A többség, akihez nem jutottam el, gondolatnyi megemlékezést kap e szép szokásról, a kor igényeihez igazodva sms-t. Rádióban hallott versike jár nekik: "Kontroll + alt + delete, locsolkodni virtuálisan itt lehet-e?". Visszajelzések alapján ez egyszerre a legjobb és legbénábbbb vers is idén. Most van csomó virtuális piros tojásom.
3.
Furcsa dolog ez a locsolkodás, már a "fiatal"koromban is egyre több lány tiltakozott ellene, pedig kedves szokás, ami reflektál a tavaszi megújhodásra (lásd előző versike és újraindulás). Bár az alapindok a pacsulik céltalan öntözése szokott lenni. Ezért, meg a kedves szokás fentartása érdekében szoktam át pár éve a vízre, fokozatosan csökkenő szénsav tartalommal. Ez be is szokott jönni a fehérnépnek, úgyhogy bíztatnám férfitársaimat is erre.
Elvégre szépüljenek a lányok (nem mintha erre amúgy rászorulnának)!
